Számos emberben felvetődhet a kérdés, hogy hogyan viszonyul a komondor egy kisgyermekhez. Mi történik, ha a kutyának meghúzza a szőrét, nem fogja megharapni? Hogyan viselkedik egy komondor a kisgyerekkel? Többek között ezekre a kérésekre szeretnék válaszolni ebben a cikkben.
Három éves volt a nagyobbik fiam, amikor kiköltöztünk vidékre a budapesti lakásból. Fél évvel később megérkezett hozzánk Hófehérke 8 hetesen. Akkor még nem igazán engedtem össze őket, mert a tűhegyes kölyök fogak bizony csúnya sérüléseket tudnak okozni, akár véletlenül, akár szándékosan történik a csócsálás. Én magam nem is hagyom és másoknak is azt ajánlom, hogy ne engedjék magukat rágcsáltatni, mert ez a későbbiekben visszaüthet. Rágcsáljon fadarabot vagy szárított nyúl fület vagy akármilyen, kutyának való rágcsálnivalót. Következetes neveléssel, meg lehet és meg is kell tanítani a kutyát arra, hogy mit szabad és mit nem. Pl. felugrálás. Többféle módszer is lehetséges:
ha felugrik, elfordulunk és nem veszünk tudomást róla
ha felugrik, rálépünk finoman az egyik hátsó lábára
megtanítjuk neki a tiltószót pl. nem vagy nem szabad, kimondjuk és elfordulunk.
Ezzel a tanítással megkíméljük magunkat attól, hogy ha a kutya 45-60-80 kg-os lesz, minket is agyonnyomjon a szeretetével, nem beszélve a gyerekről. Emellett is előfordulhat az, hogy a kutya nem akarja szándékosan ledönteni az embert a lábáról, mégis a nagy örömében, hogy újra látja kis / nagy gazdáját fellöki vagy rálép a lábára. Mert nem minden egyed tud egyformán odafigyelni az emberre, van, aki óvatosabb és nagyon vigyáz minden lépésére, és van, aki mint az elefánt a porcelánboltban, csak megy és tolakszik egy kis odafigyelésért, szeretetért.
Pepe és Andok – Pepe and Andok
A mi kutyáinkon azt látom, hogy nagyon vigyáznak a fiúkra, szívesen benne vannak a közös játékban, szeretik, ha finoman „nyúzzák” őket. Véleményem szerint azonban itt is kell egy határt húzni a gyerekeknél, mert ők még nem érzik, hogy milyen következményei lehetnek egy-egy tettüknek, még nem tudják, hogy mi az, ami a másiknak esetleg fáj. Nagyon fontosnak tartom a szülő felelősségét, hogy ezt megtanítsa a gyerekének. Mert a komondor türelmes. Tűri a gyerektől, ha kell, de az a legjobb, ha nem kell. Bordás Béla mestertenyésztő mesélt nekem egy történetet, miszerint a komondor még járni is tanítja a meg-megbicsakló lábú gyermeket, aki a bundájába belecsimpaszkodik. Természetesen itt is érvényes az, hogy a kutyák mind-mind más egyéniségek, tehát nagy különbségek lehetnek közöttük. A szülőnek ismernie kell a kutyáját: milyen érzékenységű, idegrendszerű és csak ennek az ismeretnek a birtokában szabad a gyermekkel összeengedni.
Én azt javaslom, hogy az összeengedés időtartama ne essen egybe az etetési idővel. Van olyan kutya, aki jobban félti az ennivalóját, van, aki nem. Ilyen értelemben nem tettem próbára a kutyákat és nem is fogom. Én sem csípném, ha valaki az elém rakott tálba nyúlkálna…
Röviden az a véleményem, hogy a komondor fajta kifejezetten jó családi kutya, aki szereti a gyerekeket, nagyon türelmes. Nem szándékos balesetek természetesen előfordulhatnak pl. heves örömükben egy-egy túl erőteljesre sikeredett farokcsapás, feldöntés. De ezek eltörpülnek azok mellett a sok szép élmény mellett, amiket jelenlétükkel, játékukkal okoznak.
Pont a múlt héten történt, hogy Wagner Edit komondor tenyésztővel ellátogattunk a Hevesi Portámkincse Kennelbe, megnézni a már nem is olyan apróságokat, akik Öreghegyi Kócos Aissa – Aranyos és Mátyás Király Udvari Legény gyümölcsei. Nem csalódtunk, az apróságok gyönyörűek és elevenek, de nemcsak velük találkoztunk: az udvar őrzői között található ugyanis Álom és Kárpát, a két hasonló korú komondor suhanc és a főnökasszony Zengő is!
Sokat beszélgettünk – interjút készítettünk – aznap Besenyei Katalinnal és Lászlóval, akikről eddig is tudtam, hogy nagyon szeretik a komondorokat, de most alkalmam nyílt egy kicsit mélyebben belelátni abba a világba, amit ők teremtenek maguk és kutyáik körül. Tetszik az a rendkívüli türelem, végtelen szeretet és tisztelet, amely a megfelelő szakértelemmel párosul. Szeretem látni a képeiken, hogy a kutyák is mennyire szeretik őket! Rendkívül nyitottak az emberi kapcsolatokra és túlzás nélkül állíthatom, hogy a komondor fajta egyik legnagyobb hatású fajta népszerűsítői.
2018-ban majdnem minden hónapban megjelentek fajtabemutatón vagy rendezvényen Aranyossal és/vagy Legénnyel, legutóbbi hónapban 2500 látogatója volt honlapjuknak és most, hogy decemberben Aranyosnak kölykei születtek, rendszeresen írt a Facebook Vidéken újrakezdők csoportba és a saját oldalukra a kicsik fejlődéséről már az első pillanatoktól kezdve.
Így történt, hogy egy újságíró meglátta a bejegyzéseiket, felkereste őket és interjút készített velük. Az ebből készült cikket itt olvashatják: Sokszínű Vidék.
A Hevesi Portámkincse Kennel udvarán készült képekből válogattam:
Örömmel adom hírül, hogy megjelent Wagner Edit szerkesztésében és Józsa Gábor rajzaival az Életünk a komondorral c. könyv, amely sok érdekes komondoros történetet tartalmaz! Betekintést nyújt, milyen is egy (vagy több) komondorral megosztani az életünket. Továbbá elérhető vált egy gyönyörű komondoros naptár is. Mindkét kiadványt szeretettel ajánlom, akár karácsonyi ajándéknak is! Wagner Editnél lehet megrendelni (névvel, címmel), aki utánvéttel postázza, áruk: könyv – 2950 Ft, naptár – 1950 Ft + utánvét költsége. Edit elérhetősége: komondor(kukac)t-online.de
Dear Readers, this book and calendar are available only in Hungarian at this time. We hope, there will be an English and German version in the future.
Ha emberek közé megyünk fesztiválra vagy csak tömegközlekedünk, általában Andokkal jelenünk meg. Mégpedig azért, mert ha kimozdulunk ő nagyon barátságos, szereti, hogy szeretik, és – különösen a gyerekek iránt – türelmes.
A kislány oda is bújt Andokhoz
Szeretem az emberek reakcióját látni, hallani, amit kivált egy most már felnőtt méretű komondor belőlük. Általában ezeket a hatásokat szoktunk tapasztalni:
messziről kiszúrja és jön simogatni, rendkívül barátságosan viselkedik: „Jaj, de gyönyörű, szabad megsimogatni?”
messziről nem látta meg, de közeledve megpillantja, a szeme kikerekedik és ahogy 1-2 méterről érzékeli, hogy valójában mekkora, kissé fél, de odajön, érdeklődik, kérdez. Ha összeszedte minden bátorságát, megsimogatja. Ha nem, csak távolról csodálja. „Nagyon szép kutya!”
messziről nem látta meg, de közeledve megpillantja és ahogy 1-2 méterről érzékeli, hogy valójában mekkora, félelem fogja el, egy darabig még szemmel tartja, amíg távolodik: „Úristen mekkora!”
nagyon megijed és igyekszik messze elkerülni, esetleg megjegyzéseket tesz: „Annyit eszik, mint egy fél disznó!”
Hál’ Istennek azért ez utóbbi nagyon ritkán fordul elő, nekem az a tapasztalatom, hogy az emberek szeretik a komondort, szívesen jönnek közelebb. Sokan először tartanak tőle, de ahogy látják, hogy nem harap meg senkit sem, ők is megsimogatják. Nagyon nagy élmény számomra, hogy az a felnőtt vagy gyerek, aki láthatólag eleinte fél, mennyire megváltozik, amikor minden bátorságát összeszedve ráteszi a kezét a kutya szőrére, meglepődik, hogy milyen selymes, finom és elmosolyodik: megindul a kutya – illetve felém is – egy szeretet-áradat. Közben beszélgetünk, ami szintén oldja a felszültséget és észrevétlenül egy híd épül köztünk. Ember és kutyafajta, ember és ember között.
„A száz tacskó ügye csak a jéghegy csúcsa” címmel jelent ma meg egy cikk az index.hu oldalán. Bár az ilyen létszámú kutyákat felhalmozó (és értékesítő) szaporítók inkább a kis testű fajtákkal foglalkoznak, biztos vagyok benne, hogy a komondor fajta háza táján is „munkálkodnak” ilyenek, kisebb tételben: tele vannak az online piacterek 10-20 ezer Ft-os komondor kiskutya hirdetésekkel.
Részlet egy online piactér komondorokat hirdető felületéről
Vajon milyen ellátásban részesül az a kiskutya, akit 10.000 Ft-os áron kínálnak, amikor ez az összeg kb. a chip (2012 óta kötelező) és az első oltás összege? Féreghajtás, kombinált oltás, minőségi eledel a kiskutyáknak és az anyának? Származási igazolásról még nem is beszéltem, pedig ez is fontos tényező, hiszen nem mindegy (szerintem), hogy egy kutyának kik az ősei és hogy tényleg komondor fajtájú az az eb vagy csak olyan mint egy komondor.
Érdemes elolvasni a fent említett cikket (link zöld színnel jelölve), amely markáns különbséget tesz a tenyésztő és szaporító között, illetve megfogadni azokat a tanácsokat, amelyeket megfogalmaz, ha valaki kiskutyát szeretne vásárolni.
Idézem: „Az viszont biztos, hogy egy becsületes tenyésztő olcsón nem ad el kutyát.” – Egyetértek.
Hozzáteszem, hogy egy becsületes tenyésztő nem ad ki a kezéből törzskönyves szülőktől származó kutyát származási igazolás nélkül. Ha jó a kutya, akkor a törzskönyvi rendszernek okoz ezzel kárt, ha pedig „tenyésztésre nem alkalmas”, akkor az országban lévő állománynak (amennyiben pároztatják), és megint csak ott tartunk, hogy a papír nélkül vásárolható kiskutya lehet, hogy genetikailag öröklődő plusz más egyéb betegséggel is terhelt lesz. Részben azért van ilyen sok kóbor kutya (más fajta és keverékek is), mert innen-onnan megveszik pár ezer Ft-ért a kölyköt, – van rá kereslet!!! – majd amikor megbetegszik, akkor jó esetben vagy meggyógyíttatják, rossz esetben nem vállalva az orvosi költségeket, egyszerűen kidobják, megszabadulnak tőle. Tele vannak a menhelyek, rengeteg a kóbor állat!
Persze sok más eset is lehetséges: pl. ha meghal a gazda, akkor a legegyszerűbb „megoldást” választják, hisz egy altatás is pénzbe kerül, ráadásul egy becsületes állatorvos egészséges állatot nem altat el, tehát inkább kidobják, tisztelet a kivételnek.
Komondornál előfordulhat, hogy a kis kedvenc kamaszodva már nem olyan cuki, mint 3 hónaposan. Ha nincs megfelelően nevelve, a gazda fejére nőhet. Nem való mindenkinek komondor! Ezért is fontos, hogy a tenyésztő a megfelelő kiskutyát adja a megfelelő embernek. Akinek nem való a fajta és ezt a tenyésztő egyértelműen meg is mondja, nem megsértődni kell, hanem elgondolkodni. Mert ha elmegy egy másik helyre komondort venni, (ahol nem veszik vissza) és előjönnek a problémák, vajon kin csattan az ostor???
Érdemes megnézni ezt a 4 perces rövid filmet. Gift
Egy tenyésztőhöz a gazda bármikor bizalommal fordulhat, a piacon vásárolt vagy közvetítő útján kapott kutya esetében kihez?
Természetesen, biztosan léteznek jó és szerencsés példák is, amikor „olcsón, jó kutyához jutottam”. De ez lutri. Emellett a vásárló a vásárlással egy fontos döntést hoz: kinek a tevékenységét támogatja. A becsületes tenyésztőét vagy a szaporítóét. A komondor fajta hosszú távú fennmaradása szempontjából nem mindegy….
Ezen kívül úgy gondolom, hogy a komondor, mint Hungarikum megérdemli, hogy legyen értéke, legyen ára és legyen minősége! Hogy olyan kutyákat adhassunk a jövő generációjának, amelyre ők is méltán büszkék lehetnek.
2018. június 30-án hat kiskutya született Szabóréti Csahos (Hófehérke) és Mátyás Király Udvari Legény párosításából. Jelenleg már csak egy szuka vár szerető gazdira. Szülők diszplázia szűrtek, egészségesek, kiváló házőrzők!
Six puppies were born on 30th June 2018. Mother: Szabóréti Csahos (Snow-white), father: Mátyás Király Udvari Legény. Only 1 bitch is waiting for the best owner. Parents are HD tested, healty and excellent guards!
Anya / Mother: Hófehérke komondor szuka 3 évesen
Anya / Mother: Hófehérke fiatalon
Egy kosár komondor kölyök / komondor puppies in one basket
Öreghegyi Kócos Ámor
Öreghegyi Kócos Ámor
Komondor kölykök itt éppen pihennek / Puppies have a rest
Azt hiszem már megismerkedésünk óta szerettem volna Bordás Bélával a komondorokról beszélgetni. Ritkán találkozik az ember ilyen nagy tudású, kedves és rendkívüli humorérzékkel megáldott egyéniséggel. Nemrég az a szerencse ért, hogy alkalmam nyílt rá: Katival, a feleségével és Bélával beszélgethettem, így született ez az interjú:
Hogy kezdődött nálad a komondor szeretete?
Úgy kezdődött, hogy kuvaszunk volt. Azt mondták, hogy az nem kuvasz, hanem komondor. Kizárták a tenyészetből, mert azt mondták, bernáthegyinek nagyon jó volna, de kuvasznak nem. Olyan erős csontozatú, vastag, nagy volt. És akkor jött divatba az a kisfejű fajta kuvasz, hogy a befőttesüvegből is tudjon enni. A 30-40 kilós, akit vadászatra használhattak, az olyan lehetett. De, akit őrzésre használtak, az ha a 35-40 kilós kuvasz szemben állt az 50 kilós farkassal szemben, nem sok esélye volt életben maradni sem. De a 60-70 kilós kuvasznak a 60 kilós farkassal szemben azért több esélye volt. Legalább is tömeg és erőfölényben lehetett. Aztán később keresték ezt a vastagcsontú fajtát, hogy hová lettek? Hát a tenyésztési irányzat kitörölte.
Nagyon nagy testű volt, aztán gerincsérve lett, de lehet, hogy nincs köze a testtömegnek ehhez a betegségnek és úgy is lett volna. Nyugodt volt, feleslegesen nem ugatott, barátságos volt, de idegennel nem. Mondtam, ha a kuvasz nem ilyen, hanem a komondor ilyen, akkor nekem a komondor kell. Munkatársamról, Erdődi Sanyiról, tudtam, hogy komondorja van. Jöttem hozzá, van-e most kiskutyád? Van. Mennyi? Nyolc volt, de már csak egy van. Akkor választok. Hogy? Hát vagy viszem vagy nem. Elvittem. Ő volt a Délceg. Felcseperedett, Sanyi eljött megnézni, mondja: Béla ezt el kell vinni kiállításra. Ő nevezett be is még. Mindent megcsinált. Pesten a CACIB-ra mentünk, mert hát elsőre oda kell vinni, azt, aki még nem volt kiállításon és azt sem tudja, merre kell szaladni a ringben, kutya a másik oldalamra volt szokva. Bukovszky Józsi azt mondja, Béla, most te leszel az első. Végül Bukovszky lett az első, Lévai Piroska a második, az én kutyám lett a harmadik. Bukovszky majdnem összeveszett a bíróval, hogy miért lett a harmadik az a kutya. De a közönség az csak díjazott, mert senkit sem fogtak úgy körbe, csak engem. Ez adta a löketet, hogy hát ide el kell jönni, ez tetszett nekem is, a kutyának is, miért ne?
Ali és Álom
Szilasi Sanyi bácsi odajött hozzám a vásárhelyi kiállításon: látom, hogy szereted a kutyákat, szép a kutyád, én tudok egyet, rossz helyen van, a telepen, ahol a többi komondor van, oda nem vihetem, már ahhoz idős, hogy a többi befogadja, ő nem kínlódik vele, odaadná. De én nem akarok tenyészteni, nekem nem kell kutya. De Béla, én látom, hogy szereted a kutyát, odaadom. De én nem fizetek érte. Nem is kell. Majd adsz 4 kiskutyát, ha lesz. És ha nem lesz? Nem baj. De csak úgy viszem el, ha a tenyészszemlét megkapja. Na, elvittük a tenyészszemlére úgy, ahogy volt, megadták neki ott, elhoztam. Aztán hozott egy kutyát pároztatni, aszongya, no látod, most már csak 3 kiskutya kell. De fialt ötöt, hármat elvitt belőle. A kettő megmaradt, ebből lett az Apacs, ő ott maradt nálam, Aport meg elvitte a Becsei Kornél bácsi. Eladtam, mert két kan együtt nem kell. Utána volt a Csupor, akit meghagytam, ezt is ő vitte el, de aztán Kornél bácsi lebetegedett. Ezután került a kutya Korózs Gáborhoz. Az lett magyar tenyésztésű, magyar kutya először világbajnok. Ilyen jól sikerült a nem tenyésztek.
Jászkiséri Kócos Csupor világbajnok
Nem mindegy, hogy ha van valakinek 8-10 kutyája, majd vesz hozzá még 8-10-et úgy, hogy azt sem tudja melyikre írassa a törzskönyvet, és abból vannak kimagasló kutyái a nagy számok törvénye alapján, vagy valakinek van egy szukája és egy kanja, – ott kizárt, hogy másik kutya odamegy – és abból sorozatban vannak jók, az biztos jó. Nekem négy kutyám volt, 1 kan és 3 szuka. A kanok csak akkor voltak meg jól, ha köztük voltam. Apaccsal is kiállításon jártunk 6 hónaposan úgy összevesztek, alig tudtam szétszedni, pedig fogtam a pórázt. De a bíró azt mondta, hogy hát igen, ez a komondor. Én a kanokat nem tudtam együtt tartani, az utcán is külön kellett járatnom.
Volt egy kutyám, Rózsadombi Subás Bundás, a korábbi gazdája nem bírt vele, nem engedte be a kennelbe, nem jöttek ki a portán. Én minden nap vezettem, fa vezetőszárat csináltam neki, 1 hét után lettünk haverok, komoly munka volt, akkor már pórázon vezettem. Egyszer, mikor bevezettem a kennelbe, ráütöttem a fenekire, na eredj a helyedre, akkor két lábra állt, megfordult a kennelbe, azt nekem. Na, ha itt most kiugrom és becsukom az ajtót, akkor én ide soha többet be nem jöhetek. Most ijedtemben, vagy leleményességemben, nem tudom, elkaptam a fülét, így szétállt a fején, ahogy felugrott. Egy rövidnadrág és atléta volt rajtam. Kirúgtam a hátsó lábát, csak a fülit elfelejtettem elengedni, ez volt a szerencsém. A kutya elesett, én meg rá. Az volt még szerencse, hogy akkorra becsukta a száját, ahogy estem, a homlokommal szétcsaptam az orrát. Meg a mázsás súlyommal az oldalára estem, jól kilöktem belőle a levegőt, a kezemet bevertem a betonba. Elengedtem a fülit, felkeltem. Mondtam neki, na, gyere ide, te. Az felkelt. Ide gyere. Felmászott rám, bedugta a fejét a hónom alá, megsimogattam, attól kezdve, amit mondtam annak a kutyának, az úgy volt. Nagy Jancsival cseréltem el a Szalkaszéli Subás Álomra, tőle lett nagyon sok szép kiskutyám.
Három alom együtt
Melyik a legkedvesebb komondoros történeted?
Ópusztaszeren voltunk két kutyával, az egyik Ali, ha ott voltam, mindenki jött, annak csumbékot köthettek a farkára, mindent megengedett, 3 méterre ha elmentem, az már fogott. Direkt félre mentünk az erdő szélire, leterítve egy pokróc, körbe kerítve sárga szalaggal. Komondorosok ott voltak Katival, beszélgettek vele, de egy sem ment oda, mert tudták, hogy ha én nem vagyok ott, Kati van a kutyával, de ilyenkor a kutya őrizte Katit, nem Kati a kutyát. Jött egy manusz, átlépett a sarkon, belépett plédjére, csak már kilépni nem bírt, akkorra fogta itt az oldalát, megcsípte. Szerencsére annyira szérűn állt meg, meg Kati fogta a nyakörvet, tehát őt is vitte. Kiugrott az ürge, azt morgott valamit. Komondorosok nekiestek, ennyi eszed lehetett volna hogy nem mész oda. Odamentem, Kati mondta: vagy azt mondta, hogy vagy hülye liba, vagy hülye ribanc. Körbe puszilgattam, nem baj Édesanyám, nem udvarolni akart.
Másik: egy sportpályánál voltunk, rákönyököltem a kerítésre, de fogtam a nyakörvét, tudtam, hogy milyen. Nézünk, egyszer valaki hátulról káromkodik, de nagyon, hátra nézünk, egyik lábán hosszú nadrág, másikon rövid. Kutya meg sem mozdult. Ott nevettek többen, mondták, Béla, a tied volt. Hogy történt? Oda lépett pontosan a kutya orrához, az kitátotta száját, összecsapta a fogát, megfogta a nadrágot, a férfi nagyot ugrott, de a kutyát nem bírta húzni, a nadrág szakadt el térdből, ki is ugrott a nadrágból. A többiek nevettek, mondták neki, miért nem a farához mész, miért a fejéhez? Hát nem láttam, melyik az eleje…
Komondornál néha nehéz megítélni melyik az eleje 😊
Ali és Álom
Sóstónál a parkban, skanzenben is két kutyával voltam, mentem a kannal, aztán következtek csak a szukák. Egy fiatal házaspár odajött, beszélgettünk. Ali felmászott az ölükbe, olyan volt, mint egy macska, vakargatták, tartotta a fejét. Én mondtam nekik, hogy most elmegyek, mert viszem a szukát felvezetni, ajánlanám, hogy ők is menjenek. Nem, ők itt maradnak, ez a kutya őket már nagyon szereti, biztos nem fogja őket bántani. Jó, mondtam, de én felelősséget nem vállalok érte, ha én elmegyek, maguknak is el kell menni. Nem én mondom, majd megtudják. Elindultam, igaz, nem mertem hátra nézni, Asztalos Misi mondta kb. 6 métert mentem el, amikor a föld elkezdett dübörögni, mint amikor a vulkán kitör, kezdett morogni az Ali. Ezek kiugrottak, a táskájuk ott maradt. Kutya úgy volt kikötve pont, ezt én nem mértem ki, csak kikötöttem, amíg hűvös volt, addig tartott a póráz. Jövök vissza, ott állnak a napon, izzadságcseppek rajtuk. Kérdem, mi újság? Alig ment el Ali kiküldött minket a napra – panaszkodott egyikük. Misi megszólalt: én hallottam, hogy mondta a gazda, vigyázzanak.
Tanítottad őket erre?
Különösebben én egyet sem tanítottam. Én csak arra tanítottam, hogy gyere ide. Kísértem őket az utcán. Az árokban, mint a macskák, játszottak, egy volt az árokban, a többi ugrált át, amelyiket elfogtak, az maradt az árokban, senkit ott nem bántottak az úton. Szolnoki rendőrök egyszer oda jöttek, kérdik, hogy merem őket kiengedni, megbüntetnek. Miért, mondom, jószágot lehet tartani, ha birka legelne itt, akkor mi volna? Itt vagyok felügyelni rájuk. Addig beszélgettünk, hát meg lehet simogatni őket? Melyiket akarják. Mutatták, azt, szólítottak, odajött, megsimogatják, eredj. Na, melyiket még? Végül ott maradtak fél órát játszani. Nálunk a családban mindenütt komondor van. Lányoméknál, öcsémnél, nászéknál, barátainknál.
Bundással
Hogy választottad ki a tenyész szukáidat?
Nekem azt mondták: Béla, neked borzasztó könnyű, tőled mindig elviszik a rosszat, megmarad a jó. A legszebb, legnagyobb szukában nem jó. Agyonnyomja a kicsiket, nem olyan jó anya. De azért van kivétel. Az egyik félnek született, 30 dekával született, aztán éves korára utolérte a többit.
Mivel etetted őket?
Volt egy gazdaság, ahol dögkútba hordták a teheneket, szóltak, hogy kell-e nekem. Vagy lefagyasztottam, vagy kiraktam télen, hús mellé néha kaptak mást is, főztem zöldséget. Nagy kertünk volt, télire ledaráltam, meg kaptak kukoricadarát. Volt egy halastó is, amikor a kárászokat lehalászták, a kis halakat kiselejtezték, én elhoztam.
Régebben hogyan tenyésztették a komondort?
Régebben sokkal jobban szelektáltak, mint most, mert a gazda, csak azt tartotta meg, amelyik jól dolgozott, teljesítményre szelektált, nem minőségre. Nem volt annyi élelem, hogy több kutyát is el tartson.
Nézegetem a képeket. Nagyon szépek ezek a kutyák! Ahhoz képest, hogy nem akartál tenyészteni…
Igen, és amikor majdnem abbahagytam a tenyésztést, abban az évben lettem az év tenyésztője Komáromban. Akkor lett győztes osztályú egy alomból három kutyám is Franciaországból, Hollandiából és innen is Gy betűsek voltak, Győző, Gyalu és Gyopár.
A kiváló eredményekért
Miből áll az ideális takarmány kutyáknak?
80% hús, 20% zöldség.
De korábban nem engedhették meg, hogy színhúst egyen a kutya, nem?
Nem tartottak meg 15 kutyát, hanem kiválasztottak 1 kiskutyát, amelyik jó volt és annak mindent megadtak. Nem véletlenül volt egy tehén árával egyenétékű egy jó kutya.
Erdélyben mennyire volt elterjedt a komondor?
Nem nagyon. Csak néhányat vittek tőlünk Kozmáék Nagyváradra kifejezetten tenyésztésre.
Olvastam egy tanulmányt 10-15 évvel a sárhegyi kutyákról, amelynél megállapították, hogy azok a kutyák már kitenyésztettek, idegbetegek. Kimentek a hegyekbe, ahol még valóban a juhászok voltak, azok a kutyák 90-95-%-ban az elvárásoknak mind megfeleltek. Igaz, valamelyiknek nincs füle, vagy fél szeme van, vagy a bundája nem szép, de az úgy teljesíti a feladatát, ahogy kell. Azt mondta az ottani juhász, hogy ezeknek muszáj is, mert, amelyik túl heves, az utánamegy a farkasnak, amelyik utánamegy, egyedül marad, a farkas megöli, amelyik gyenge és meghúzódik, azt meg én ütöm agyon, azt én nem etetem. Jöttek felénk, mint az őrült, odaértek elébünk és leültek és néztek bennünket. Jött a gazda, szólt nekik, felkeltek a kutyák, és utána mehettünk befele, semmi probléma. Nem megtámadták az embert, rögtön szétszedik.
A komondor is ilyen, nem?
Igen, nem támad, amelyik nincs hülyévé nevelve, de nagyon könnyű elrontani.
Láttál-e már olyat, hogy a komondor leüti az illetéktelent?
Én nem láttam, de biztosan tudom egy ismerősömtől. A menyasszonyé volt a kutya, de ismerte, együtt jártak kiállításra is. Egy este ment haza, de a kulcsot otthon felejtette, átugrott a kerítésen. Abba a pillanatba a kutya leborította, amíg ki nem jött a menyasszonya, addig ott volt felette és morgott. Nem bántotta, nem harapta össze, csak ott állt felette.
Gyerekorvos volt nálunk fedeztetni, sikeres volt, mentem a kiskutyáért. Jön a kutyaólból a kiskutyák közül egy kisgyermek, három éves lehetett, mi fent beszélgettünk a teraszon. Feljött a kislány, a kutya is. Majd megindult lefele, a kutya meg utána. Egymás mellett mentek, mikor megbotlott a kislány. Két kézzel belekapott a kutya szőribe. A kutyába, mintha áramot vezettek volna, az megállt, és amíg a kislány biztonságosan visszanyerte a tartását, addig meg sem mozdult, és úgy tartotta. A lépcsőn, amikor megy lefele, lefele ballag és neki dőlnek, nem elmegy, vagy odébb megy, hanem szabályosan talpra állítja a kislányt és aztán elmegy.
Milyenek a mai komondorok a régiekhez képest?
A mostaniakat már nem ismerem, mert utoljára rég voltunk kiállításon. A kiállítási próbán, aki nem felel meg, azt valóban nem érdemes tenyészteni. Ezt minden kutya meg tudja csinálni. Az enyém olyan volt, hogy ha kinyitották volna neki az esernyőt, azt már többet nem kellett volna be se csukni, mert azt elvette volna úgy, ahogy van. Többször voltunk együtt német juhászosokkal, sokszor egymás mellett. Ilyenkor az én kutyám általában fogott mindig valakit. Mert azok szaladnak ész nélkül, nem nézik, hogy hová mennek. Körbe volt kerítve a kutya, hát nem átugrott a kerítésen a kutyámhoz? Azt meg volt sértődve, hogy az rögzítette.
A fiatal tenyésztőknek mit tanácsolnál, mi a legfontosabb a komondor tenyésztésben?
Az, hogy szeresse a kutyát. Szemere professzor mondta: a kutyának gazda kell, nem tulajdonos.
Az 1997-98 és 2003-04 évi Komondor Magazinban akadtam két jó cikkre, amelyek a komonodorok névadásával foglalkozik, az egyik az ősi, a másik a 20 évvel ezelőtt használatos neveket sorolja fel. Az alábbiakban Nagy Lajos cikkeiből idézek:
„Kezdeném az egykutyás névadással. Számtalan módszerrel lehet nevet választani, de azt illene szem előtt tartani, hogy csak magyar szó legyen a hívónév, és lehetőleg ne olyan név, amit emberek megnevezésére használunk. Ez utóbbi esetben kivételt tennék két névvel: Bence, utalva a „hű” szolgára (Toldi), és Koppány, amely nem csak személynév, de egy kis folyócska neve is. A folyók, patakok neveit őseink is szívesen adták kutyáiknak, abban a hitben, hogy az ilyen nevet viselő ebek nem kapják meg a veszettséget. Ma már persze tudjuk, hogy a kettő között nincs összefüggés, de névadásban tartható a hagyomány. Szintén jónak tartom a földrajzi nevek adását, jó példa erre a Csopak nevű komondor. Csak ki kell nyitni a térképet, és számtalan jól csengő szóra bukkan a nevet kereső gazda.
A legenda szerint a magyarok száznyolc nemzetséggel jöttek be a Kárpát-mendencébe, a helynevek sok nemzetségnevet is megőriztek és noha pl. a Ják nem egy ideális név, de a térképen kívüli irodalmi-történelmi élményeink alapján nevezhetjük kutyánkat Bicskének, Bogátnak, Bikácsnak, Kaplonynak. A régi méltóságnevek akár magyar, akár török, szintén megfelelő elnevezése lehet a komondorunknak. Vezér vagy akár Vezír, Aga, Basa. Szóba jöhetnek a foglalkozásnevek, mint Ispán, Zsandár, Pásztor, Bojtár és ezek tájnyelvi változatai. Régi használati tárgyak nevei, mint a föntebb említett Pipa, Bicska, Boglya, Szablya, szépen, magyarosan hangzó szavak mind-mind alkalmasak e nemes jószág elnevezésére. Itt kell megemlítenem Fekete Istvánt, kinek írásaiban a komonodor neve mindig Mackó. Tulajdonképpen ez sem rossz, már csak azért sem, mert gondolom, mindannyian hallottuk kutyasétáltatás közben, hogy „olyan, mint egy kis jegesmedve”.
A végére maradtak a tenyésztők. Nekik kicsit nehezebb a dolguk, de almonként fél- egy óra munkával megfelelő nevek tucatjait lehet összeszedni. Mindössze ki kell nyitni egy Magyar Értelmező Kéziszótárt, vagy egy sima helyesírási szabályzatot a megfelelő betűnél, és már lehet is írni a neveket. Pl. c betűs alom Cafat, Cafka, Cefre, Cifra, Csábos, Csáklya, Csalfa, Csákó, Csárda, Csatár, Csinos, Csomós és még sorolhatnám.
Komondor kölykök
Én úgy gondolom, hogy érdemes egy kis időt fordítani a névadásra, kiemelve ezzel is a fajta magyarságát, méltóságát.”
Ez utóbbival magam is nagyon egyetértek!
Hamarosan a nyomdába kerül Wagner Edit: Életünk a komondorral című könyve, mely komondorok és gazdik történeteiről szól, de tartalmazza a manapság használatos komondor neveket is.
Az alábbiakban a 20 évvel ezelőtt divatos neveket teszem közzé, ezek között is sok szép kutya név található:
