A kutya lelke

Ezen a címen jelent meg a Mindennapi pszichológia aktuális száma. Ebben a kiadványban főleg az ELTE Etológiai Tanszék kutatóinak cikkeiben lehet elmerülni.

Élvezettel olvasom minden egyes oldalát, az egyedi kutatások ismertetését és eredményeit, melyek közül sokukban saját tapasztalataimra is ráismerek, illetve sok újdonságot, érdekességet találhatok meg.

Ilyen például a kutya-gazda kötődés témája, dr. Gácsi Márta etológus cikke. Ebben a cikkben írja, hogy több vizsgálat is igazolta: családi kutyáknál az első és második kapcsolat között nincs kimutatható különbség, valamint a nevelőgazdával élő segítőkutyák pl. vakvezető, későbbi kötődési kapcsolataira nincs káros hatással az első gazdától való elszakadás. Én is adtam gazdához 1,5 éves komondort is és minden további nélkül beilleszkedett a másik két kutya mellé, a gazdáit pedig imádja! (Engem is megismert, mikor meglátogattam és örömmel üdvözölt.) Magyarul nemcsak a 8-9 hetes kiskutyát érdemes keresni, bátran lehet növendék kutyát is új családba integrálni.

A dominancia kérdését taglalja dr. Kubinyi Enikő cikke. Egy farkas falkában a tagok között hierarchikus rendszer illetve kapcsolat uralkodik. A kutya nem farkas, az ember a háziasítás során azokat hagyta életben és tenyésztette, akik szót fogadtak (illetve jól végezték a feladatukat). Írása szerint „a mai kutyák nem az alfa szerepét kívánják betölteni egy családon belül, hanem nem tanulták meg, hogy mely viselkedési formák kívánatosak, melyek nem. A kutya, mint a gyerek könnyen visszaél a szelídséggel, engedékenységgel vagy határozatlansággal.” Ezért nem való minden embernek kutya, különösen komondor. Ugyanis egy ilyen kaliberű kutya, ha a gazdája fejére nő, komoly gondokat okozhat. A tenyésztő feladata kiszúrni és kiszűrni, hogy kinek adhat komondort. A komondort szeretettel és következetesen kell nevelni, nem való minden embernek!

Ahogy a főszerkesztő, dr. Pápay Herbert Zsuzsa ajánlójából is kiderül, ezt a kiadványt csak ajánlani lehet „minden kutyabolondnak és azoknak is, akik ma még nem is sejtik, hogy egyszer ők is azok lesznek”. 🙂 Egyetértek.

Egy óriási hiányosságot tudok csak felhozni a kiadvánnyal kapcsolatban: nincs benne egyetlen komondor képe sem! 🙁

Szomorúak vagyunk